A BIO AZ, AMIT ÉJSZAKA PERMETEZNEK?
-most lerántjuk a leplet-

(Néhány ember fejében így jelenik meg egy biogazda, amint éjjel permetez...)

Amikor a bio gazdálkodásról esik szó, sokszor halljuk a következő "vicces" mondatot:

"A bio az, amit éjszaka permeteznek!"

Ez az a mondat, ami egyben megmosolyogtat, másrészről pedig elgondolkodtat:

Miért olyan elképzelhetetlen a mérgek nélküli gazdálkodás?

Miért a mű- és a vegyszeres megoldás a válasz minden problémára?

Pedig a bio gazdálkodás sem ördögtől való, nem használunk fekete mágiát, esőtáncot is csak néha járunk 😜, azonban teljesen más szemlélettel állunk a mezőgazdasághoz, mint a konvencionális társaink.

Bár nem tisztünk, és nem is célunk meggyőzni senkit arról, hogy a bio gazdálkodás egy létező és jól működő gazdálkodási forma, mégis úgy gondolom, hogy egy pici betekintés az alapelveinkbe, a működésünkbe mindenki számára érdekes lehet.

Íme, röviden, hogy mit is csinálunk mi az éjszakai permetezés helyett:

Sokan úgy hiszik, hogy mi semmit nem teszünk a kártevők vagy a gyomok ellen, és hajlamosak szembeállítani a „vegyszeres” gazdálkodást a biogazdálkodással, pedig egyik sem igaz. Itt is használunk inputanyagokat, csak jóval kevesebb és természetes anyagot. A védekezésnél pedig, irtás helyett, inkább a megelőzésen, a megszerezhető szakmai ismereteken van a hangsúly.

Tulajdonképpen a növények is olyanok, mint az emberek. Ha megkap mindent, amire a szervezetének szüksége van, ellenállóbb lesz. Gondolj csak bele, mi emberek is próbálunk egészségesen élni, feltöltjük magunkat vitaminokkal, lehetőleg elkerüljük az olyan helyeket, ami tele van bacilussal, így jó esetben egy betegséget is könnyebben legyőzünk, ha egyáltalán elkapjuk.

Valami hasonló elven működik a biogazdálkodás is.

Legfőbb alapelvünk, hogy egészséges növényt csak egészséges talajban lehet termeszteni,

hiszen ez a növények elsődleges tápanyagforrása.

Erre az egyik megoldásunk a vetésforgó

A vetésforgó azt jelenti, hogy a kertben ugyanazt a földterületet 4 éves váltásban más és más növénykultúrák termesztésére használjuk azért, hogy maximalizálni tudjuk a várható terméshozamot.

Ha minden szezonban ugyanazt a növényt termesztjük ugyanazon a helyen, a talaj előbb-utóbb kimerül.

Ennek oka, hogy egy adott növény évről évre ugyanazokat a tápanyagokat igényli a növekedéséhez, azaz ebből a lehető legtöbbet veszi magához. A vetésforgó alkalmazásának lényege, hogy egy egészen más típusú növényt ültetünk a következő szezonban, miután az elsőként ültetett növény termését betakarítottuk.

Az új növényféleség rendszerint más tápanyagot igényel a növekedéséhez, és fejlődése folyamán olyan tápanyagokat állít elő, amelyekre pont egy másik növénynek van nagy szüksége. Ezen a körforgáson alapul a vetésforgónak nevezett ültetési ciklus.

A második a trágyázás

Mivel szintetikus trágyát nem használunk, egy tápanyagban gazdag talaj felépítése és fenntartása organikus anyagok felhasználásával történik. Organikus anyagok hozzáadása lehetséges istállótrágyával, komposzttal, valamint állati eredetű melléktermékekkel, mint a toll liszt vagy a vérliszt.

A talaj állapotának megőrzése érdekében nitrogénkötő növényeket ültethetünk, majd forgathatunk be a talajba, amely szezonon kívül megvédi a földet az eróziótól és növeli a talaj szervesanyag-tartalmát. A nitrogénkötő vetemények, mint a herefélék és a lucerna talajba való beforgatása növeli a föld nitrogéntartalmát.

Miután a talajunk készen áll a növények befogadására, jöhet a következő “trükkünk”:
a növénytársítás.

Ezzel kapcsolatban, had oszlassak el egy tévhitet. Nem arról szól a történet, hogy egymás mellé teszünk két növényt, és le van tudva a növényvédelem. Ez közel sem így van. A növénytársítás ott kezdődik, hogy van egy adott helyem, ahova paradicsomot fogok palántázni és mit tehetek még mellé?

Melyek azok a növények, melyeknek azonos az igényük, elviselik a paradicsom tápanyagigényét, és beérik a maradékkal, azonos a vízigényük, és eltűrik a paradicsom árnyékát.

A másik szempont, hogy a meglévő ágyásom közé mit ültethetek, amivel távol tudom tartani a kártevőket. Amikor az eper közé duggatunk fokhagymát, nem a fokhagymatermés a lényeges, hanem az eper védelme. Feláldozunk pár fej fokhagymát, hogy az epret jobban tudjuk védeni.

Amikor a paradicsom közé bazsalikomot ültetünk, az elsődleges cél nem az, hogy 80 cm magas bazsalikom bokraink legyenek, hanem az, hogy a paradicsomot megvédjük mondjuk épp a vándorpoloskától. Ettől még élvezhetjük a bazsalikomot, és szedhetjük, ehetjük, de nem az a főnövényünk. Neki az a szerepe, hogy illatozzon, és megzavarja a kártevőket, elnyomja a paradicsom illatát.

A babot és a borsót azért nem ültetjük egymás mellé, mert mindkettő pillangós növény, közös a betegségük, közös a kártevőjük.

Természetesen, vannak növények, melyek semlegesek, és teljesen jól elvannak más növények társaságában. Például spenótot mindenhová szórhatunk, nem fogja a növényeket visszavetni a fejlődésben, sőt, pont a spenót az a növény, ami nagyon jó hatással van a talajra és ezáltal minden növénynek a fejlődésére.

A biogazdálkodásban használt magok, kizárólag biodinamikus gazdálkodásból származó, csávázatlan magok lehetnek.

Igaz, ezeknek kisebb a terméshozama, mint a konvencionális gazdaságban használt hibrid vetőmagoké, de cserébe egy sokkal ellenállóbb növényt kapunk.

És most jöjjön az igazi mumus:
az a bizonyos PERMETEZÉS

Téves az a feltételezés, hogy a biogazdaságok nem permeteznek vagy nem védekeznének a kártevők ellen. Használunk növényvédő szereket, viszont azoknak más az összetevője, illetve úgy is fogalmazhatunk, hogy nem vegyszerekkel permetezünk. A bio növényvédő szerek természetes forrásokból származnak.

Bizonyos típusok baktériumtoxint - tehát nem baktériumokat, hanem csak azok toxinjait, kristályos formában - tartalmaznak, melyek a lepkehernyó vagy a krumplibogár lárváit pusztítja. Vannak olyan szerek is, amelyek viszont már valóban élő baktériumokból állnak, ilyenek például a talajoltó szerek.

És hogy egy picit igazat adjunk a rossznyelveknek: van olyan szer, amit főként este használunk, de ennek nem az oka, hogy titokban mérget fújunk a növényekre, hanem inkább az, hogy az általunk használt készítmények egy részét nem lehet napsütésben szórni, mert hamar elpusztulnak és nem fejtik ki megfelelően hatásukat. (ez leginkább az élő baktériumokból álló szerekre igaz)

Bizonyos ásványi alapú, de nem szerves növényvédőszerek is engedélyezettek, mint a kén és a réz.

Emellett kitűnő megoldás a biológiai növényvédelem, ami a kártevők természetes ellenségeit alkalmazza, úgymint ragadozó rovarokat (pl. katicát), vagy kártevők élősködőit (pl. darázsféléket), amelyek megtámadják a kártevő rovarokat.

Nagyvonalakban ennyit szerettem volna megosztani a biogazdálkodás folyamatáról,

remélem ez a néhány gondolat segít megérteni, hogy hogyan is működünk és, hogy nem feltétlen éjszaka permetezünk! 😉

Köszönöm, hogy elolvastad!

Házhoz jön a biopiac!

A BIO AZ, AMIT ÉJSZAKA PERMETEZNEK? -most lerántjuk a leplet-