A biozöldséget is permetezhetik? Így védekezik egy biogazdaság a kártevők ellen
Egyik reggel még csak néhány apró lyuk látszik a káposzta levelén.
Pár nappal később már hernyók lakmároznak rajta.
A kártevőket nem különösebben érdekli, hogy egy gazdaság bio-e. Ha ennivalót találnak, jönnek.
Mit tesz ilyenkor a biogazda?
Egy gyakori elképzelés szerint két lehetősége van: vagy tétlenül végignézi, ahogy elfogy a termés, vagy előveszi ugyanazokat a szereket, mint bárki más – legfeljebb éjszaka, hogy senki se lássa.
Innen ered a régi mondás is:
„A bio az, amit éjszaka permeteznek.”
A valóság ennél jóval érdekesebb.
Az első kérdés nem az, hogy mivel permetezzünk
Ha megjelenik egy rágásnyom, először azt kell kideríteni, mi okozta.
Egy lyukas levél mögött állhat hernyó, földibolha, csiga vagy más károsító is. Hasonlónak tűnő tünetekhez egészen más védekezési mód tartozhat, ezért nem elég rápillantani a növényre és találomra beavatkozni.
Meg kell nézni:
hol találhatók a sérülések,
van-e pete vagy lárva a levelek fonákján,
látható-e ürülék vagy más árulkodó nyom,
melyik fejlődési szakaszban jár a kártevő,
és milyen gyorsan terjed a kár.
Ez azért fontos, mert ugyanaz a módszer, amely a kártevő egyik fejlődési szakaszában még hatékony lehet, néhány nappal később már kevésnek bizonyulhat.
Egy fiatal hernyót könnyebb megállítani, mint azt, amelyik már befúrta magát a káposztafej belsejébe.
A védekezés jóval az első rágásnyom előtt elkezdődik
A biogazdálkodásban nem az a cél, hogy megvárjuk a bajt, majd keressünk rá valamilyen szert.
A megfelelő fajta, a vetésforgó, a vetés időpontja, az egészséges talaj és a növényállomány rendszeres megfigyelése mind része a növényvédelemnek.
Egyik sem jelent tökéletes védelmet.
A jó állapotban lévő növényeket is megtalálhatják a kártevők, a vetésforgó pedig nem állítja meg a szomszédból átrepülő lepkét. Ezek a módszerek azonban csökkenthetik bizonyos problémák kialakulásának esélyét, és segíthetnek abban, hogy hamarabb észrevegyük a változást.
Attól függően, mi támadta meg a növényt, szóba jöhet:
rovarháló vagy más fizikai akadály,
csapdák használata,
a fertőzött növényi részek eltávolítása,
kisebb területen a kártevők kézi leszedése,
a természetes ellenségeik védelme,
illetve a növények gyakori, célzott átvizsgálása.
A háló sem önmagában jelent megoldást. Ha időben kerül fel, megakadályozhatja, hogy a lepke a növényre rakja a petéit. Ha azonban a peték vagy a hernyók már alatta vannak, a háló éppen a kártevőt védi meg a madaraktól és más természetes ellenségektől.
A módszer mellett tehát az időzítés is számít.
Nem minden rovar ellenség
Egy biokertben nem az a cél, hogy egyetlen rovar se maradjon.
A katicák, fátyolkák, zengőlegyek, fürkészdarazsak és más hasznos élőlények rengeteg levéltetvet, petét és apró kártevőt fogyasztanak el vagy tartanak kordában.
Ezért a védekezéshez az is hozzátartozik, hogy ne pusztítsuk el válogatás nélkül azokat az élőlényeket, amelyek közben nekünk dolgoznak.
Persze a természetes ellenségektől sem várható, hogy minden problémát egyedül megoldjanak. Ha a kártevő gyorsabban szaporodik, mint ahogy a hasznos élőlények követni tudnák, más beavatkozásra is szükség lehet.
A kert nem steril üzem, hanem állandóan változó rendszer. A cél nem a teljes rovarmentesség, hanem az, hogy a károsítók ne tudjanak olyan mértékben elszaporodni, hogy elvigyék a termést.
És igen: a biozöldséget is permetezhetik
Az ökológiai gazdálkodás nem tilt meg minden növényvédő készítményt. Ha a megelőzés és a többi védekezési módszer nem elegendő, használhatunk olyan szereket, amelyek alkalmazása a biogazdálkodásban is engedélyezett.
Ezek között kifejezetten célzott, biológiai megoldások is vannak. Bizonyos hernyók ellen például Bacillus thuringiensis baktériumot tartalmazó készítmény használható: ez nem általános rovarirtó, hanem meghatározott kártevők ellen alkalmazható. Más problémáknál növényi olajok – például repce- vagy narancsolaj –, káliszappan, kén, illetve szigorú korlátozások mellett réztartalmú készítmények jöhetnek szóba.
Jól látszik, miért fontos először pontosan megállapítani, mi támadta meg a növényt. Nincs egyetlen „bioszer”, amelyet minden problémára elő lehet venni: ami egy bizonyos hernyó ellen hatásos, más kártevőnél lehet, hogy semmit sem ér.
A készítmény kiválasztása ezért nem abból áll, hogy előveszünk valamit, amire rá van írva, hogy biogazdálkodásban használható. Azt is meg kell nézni, melyik növényen, melyik károsító ellen és milyen módon alkalmazható.
A permetezés tehát a biogazdálkodásban nem rutinszerű. Csak akkor kerül elő ilyen készítmény, ha valóban szükség van rá, minden kezelést dokumentálunk, így visszakövethető, mikor, mit és miért használtunk.
A bio lényege nem az, hogy a gazda soha nem avatkozik be, hanem az, hogy a védekezés meghatározott sorrendben, szűkebb eszköztárral és ellenőrzött szabályok szerint történik.
Miért permetezhet egy biogazda este?
A rossznyelveknek annyiban igazuk van, hogy bizonyos kezeléseket valóban este végzünk.
Csak nem azért, hogy senki se lássa. :)
Egyes biológiai készítmények – például amelyek mikroorganizmusokat tartalmaznak – hatékonyságát ronthatja az erős napsugárzás vagy a nagy meleg. Más esetben a megcélzott kártevő életmódja, a páratartalom, a szél vagy a beporzó rovarok védelme miatt lehet megfelelőbb az esti kijuttatás.
Ez mindig az adott készítménytől, növénytől és károsítótól függ. Nincs olyan általános szabály, hogy a bioszereket este kell használni – az engedélyokirat és a készítmény használati előírása dönti el, mikor és hogyan alkalmazható.
Az esti permetezés tehát önmagában nem bizonyít sem csalást, sem biogazdálkodást.
Csak azt, hogy a permetezés időpontjának is oka van.
Van, amikor a kártevő nyer
Előfordul, hogy a megelőzés, a megfigyelés és az engedélyezett védekezés mellett sem sikerül megmenteni a teljes termést.
Az időjárás kedvezhet a kártevőnek. Túl gyorsan elszaporodhat. A probléma későn válhat láthatóvá, vagy éppen akkor érkezhet, amikor a növény a legérzékenyebb.
Ilyenkor a biogazda nem nyúlhat számára nem engedélyezett szerhez csak azért, mert fájdalmas lenne a veszteség.
Van, hogy egy tábla egy része vagy akár egy teljes növénykultúra odavész.
Ez nem a biogazdálkodás célja, de a szabályok vállalásának egyik következménye.
Tudtad?
A katicabogár lárvája egyáltalán nem hasonlít a jól ismert, pöttyös katicára.
Hosszúkás, fekete vagy sötétszürke, gyakran narancssárga foltok vannak rajta, és kissé úgy néz ki, mint egy apró tüskés aligátor. Emiatt sokan kártevőnek nézik, pedig levéltetvekkel és más puha testű rovarokkal táplálkozik.
Ha ilyet látsz a kertben, érdemes békén hagyni. Jó eséllyel éppen dolgozik.
Mit jelent mindez vásárlóként?
Egy-két rágásnyom nem bizonyítja, hogy egy zöldség bio.
Ahogy a hibátlan külső sem bizonyítja az ellenkezőjét.
Azt, hogy egy terméket milyen szabályok szerint termesztettek, nem a lyukak száma, hanem a gazdaság ellenőrzése és érvényes tanúsítványa mutatja meg.
A Zöld Tanya Biokert 2010 óta ellenőrzött biogazdaságként működik. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk soha nincs kártevő, permetezés vagy elveszett termés.
Azt jelenti, hogy amikor beavatkozunk, nekünk is pontosan igazolnunk kell:
miért volt rá szükség,
milyen készítményt használtunk,
melyik növényen alkalmaztuk,
és betartottuk-e a használatára vonatkozó szabályokat.
A bio nem tétlenség.
Sokkal inkább folyamatos megfigyelés, megelőzés, mérlegelés – és néha annak elfogadása, hogy ebben a körben a hernyó volt gyorsabb.
