A modern kor és a pazarlás - ne engedd, hogy az élelmiszer a kukában végezze

Van egy régi mondás: „A jó háziasszony még a krumplihéjból is tud ebédet főzni.”

Na jó, mi nem vagyunk háziasszonyok – de hogy a biokert minden darabja megérdemli a sorsát, az biztos.

Sokan azt gondolják, hogy a zero waste csak a városi, „fancy” életmód része.

De mi, itt a tanyán, nap mint nap tapasztaljuk, hogy a pazarlásmentes gondolkodás nem új trend – hanem józan paraszti ész.

Régen sem dobtak ki semmit. Ha valami csúnyácska volt, abból lett a legjobb főzelék. És amit nem lehetett megenni, az ment a disznóknak vagy a komposztba. Nem a kukába.

Tudtad?

😱 A világon megtermelt élelmiszerek harmada a kukában végzi, ahelyett, hogy elfogyasztanánk.Ez évente világszinten 1,3 milliárd tonna élelmiszerhulladékot jelent.

És ez nemcsak erkölcsi kérdés. Az elpazarolt étellel együtt a termeléshez szükséges víz, energia, üzemanyag, csomagolóanyag és emberi munka is elvész.Képzeld el: minden kidobott étel egy láthatatlan hátizsákot cipel, tele széndioxid-kibocsátással, vízlábnyommal és felesleges terheléssel.

🇭🇺 Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ennek harmadáért mi, háztartások vagyunk a felelősek.

A Nébih szerint egy átlagos magyar évente 65 kg ételt dob ki, ennek több mint harmada teljesen elkerülhető lenne – egyszerűen csak odafigyeléssel.Ez évente 245 ezer tonna megmenthető élelmiszer, amivel 450.000 ember egész éves étkezését lehetne biztosítani.

Az élelmiszerpazarláshoz hozzájárulnak egyrészt a társadalom változásai, valamint egyéni szokásaink átalakulása is. A világháborúk óta nem volt igazi gond az élelmiszerhiány, tulajdonképpen élelmiszerek széles skálája között válogathatunk kényünk-kedvünk szerint folyamatosan – évszaktól, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. 

Az élelmiszerpazarlás nem csupán erkölcsi, de az egyik legjelentősebb környezeti probléma is napjainkban.

Az élelmiszer kidobásának jelentős környezeti hatásai is vannak, amelyeket elsődlegesen nem is maga a hulladék okoz, hanem a hulladékká vált élelmiszer gyártásához felhasznált erőforrások (energia, anyagok, víz) elvesztegetése.

Az élelmiszergyártáshoz energiára (benzin, olaj, földgáz, áram) van szükség, amelyek előállítása és felhasználása széndioxid-kibocsátást okoz. Ha az ételt kidobjuk, ez a széndioxid-kibocsátás felesleges volt. Arról nem is beszélve, hogy a szemetesbe dobott élelmiszer nagy eséllyel egy szemétlerakóba kerül, ahol a rohadó ételből metán szabadul fel. A metán pedig 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

Mivel az európai és észak-amerikai országoknak majdnem kétszer annyi ennivalója van (egyelőre), mint amire a lakosságuknak szüksége van, a termelési oldalról nem oldhatjuk meg pusztán a problémát.

A háztartásoknak és nekünk fogyasztóknak kell tisztába kerülnünk az élelmiszerpazarlás jelentőségével, és változtatnunk kell a szokásainkon.

A Zöld Tanya Biokertnél másképp csináljuk

Nálunk a zöldségek nem plasztikdobozban, sterilre polírozva érkeznek. Lehet rajtuk egy kis föld, lehet görbe az uborka, kicsi a karalábé. De az ízük… az mindig rendben van. A biotermesztés nemcsak egészségesebb, de természetesebb is – és ez megmutatkozik abban, hogy mit tekintünk „szépnek” vagy „használhatónak”.

És itt jön a képbe a zero waste: Ha már megtermett, ha már leszedtük, használjuk fel teljes egészében. Nem „maradékot” főzünk – hanem tudatosan használjuk fel azt, amit a természet adott.

7 ötlet, hogyan csináld te is:

1. A zöldséghéjak új élete – alaplének, chipsnek, komposztnak– A répa, zeller, paszternák héjából ízes alaplé főzhető. Vagy sütőben megsütve: ropogós héjchips!

2. A levágott zöld rész nem hulladék– A karalábélevelek, céklazöld, reteklevél simán mehetnek pestóba, krémlevesbe vagy omlettbe.

3. Ne félj a maradékoktól – süss belőlük tócsnit, lepényt vagy frittatát– Egy kis reszelt zöldség, tojás, fűszer = új étel, nulla hulladék.

4. A csúnyácska darabok főzés után pont ugyanúgy néznek ki, mint a szépek– A krumpli nem fog reklamálni, ha püré lesz belőle.

5. Zöldségzöldséggel – ha nem elég friss, főzd meg, süsd meg, aszald le!– A bio zöldség nem tartalmaz tartósítószert – így a frissessége is természetes. De ettől még értékes!

6. Aszalás, fagyasztás, fermentálás– Ha maradék van, gondolj a télre! Kimondottan örülni fogsz neki januárban.

7. Ha már tényleg nem ehető – mehet a komposztba– Nálunk így zárul a kör. Visszakerül a földbe, amit táplált – és kezdődik minden elölről.

És mit tehetsz még?

Íme néhány ötlet, amivel te is csökkentheted a szemétbe kerülő élelmiszerek mennyiségét:

1. Mérjük meg a saját élelmiszerpazarlásunkat

 Ehhez vezethetsz élelmiszerhulladék naplót is, amelyhez itt találsz egy letölthető sablont: Élelmiszerhulladék napló

2. Vásárolj tudatosan:

• először is, nézd meg, hogy mi van otthon és alakítsd ahhoz az étkezéseket

• ne vállald túl magad: ha tudod, hogy nem lesz időd főzni, ne vásárolj rövid lejáratú alapanyagokat

• ha tudod, hogy néhány napon belül elfogyasztod, vedd meg nyugodtan a rövidebb lejáratú terméket

• bevásárlólistával indulj el vásárolni és tartsd magad ahhoz

• éhesen ne menj boltba :)

3. Légy tudatos otthon is:

• Tarts rendet a hűtőben és a kamrádban, hogy ismerd az otthoni készletet és próbáld a lejárathoz közeli termékeket először felhasználni

• Figyelj oda a hűtőd helyes hőmérsékletére (0–5 °C között), hiszen a nem megfelelő hőmérsékleten tárolt étel hamarabb megromlik

• Lejárt! még megehetem? - tudtad, hogy az élelmiszereinken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel?

  A fogyaszthatósági idő a romlékony áruk (például joghurt, felvágott) jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább dobjuk ki. Viszont a minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken (például konzerv, száraztészta) szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható.

• Tájékozódj, mit milyen hőmérsékleten érdemes tárolni, hogy tovább friss maradjon

• Varázsolj új fogásokat a maradékokból

• Ne feledd: a kevésbé szép zöldségek és gyümölcsök is lehetnek finomak!

Zárszó: az étel nem szemét

A bio zöldség nem csak étel – hanem energia, idő, munka, talaj, víz, napsütés és szeretet.

És ma, amikor a világ tele van felesleges csomagolással, túlvásárlással, pazarlással, jó érzés visszatérni a gyökerekhez.

Itt nem az a kérdés, hogy „mit főzzek?”, hanem az, hogy mit menthetek még meg.

📌 Nézd át a hűtőt. Nézz rá másképp.

Ez itt nem maradék – ez itt egy új lehetőség.

Ha tetszett ez az írás, oszd meg mással is – és ha van saját zero waste tipped, írd meg nekünk.